A szerző így vall az ember és a fa kapcsolatáról: „Honnan ered a fa tisztelete? Ez valószínű bennünk lehetett a legősibb idők óta, hiszen a fa volt a mutatója a legtöbb életfontosságú jelenségnek. Mutatta az évek múlását, az időt, a rendet.
Jelentette az életet, a halált, táplált és szomjat oltott. Védelmet nyújtott, árnyat és meleget árasztott. Nedveiből, gyantáiból, leveleiből gyógyszert és mérget is készítettek, hajtásaival, virágaival díszítettek.”
A fára, a fa anyagára vonatkozó általános ismertetés után a könyv megismertet a fafaragás eszközeivel. Részletesen, ábrák segítségével mutatja be a fafaragás népművészeti motívumait, népi formáit és a fából készült használati tárgyakat. A szerző néhány fafaragásának fotója zárja a kötetet.
|