Üdvözöljük webáruházunkban!
Rendelése leadásához lépjen be felhasználói fiókjába vagy regisztráljon oldalunkra!
Az iskolaérettség alapjai
2021. május 20.
Az elmúlt 2 év nagy változást hozott abban, hogy kinek kell megkezdenie az általános iskola első évfolyamát, és erről ki dönt. Sok helyen sokat olvashatunk a témáról, nem is kívánom különösebben részletezni, csak nagyon röviden összefoglalva: jelenleg a szülő kezdeményezésére benyújtott dokumentumok alapján az Oktatási Hivatal erre a célra felállított bizottsága, szakemberei döntenek. Vagy elfogadják a további óvodai nevelésre való kérelmet, vagy elutasítják, esetleg továbbítják az esetet a helyileg illetékes pedagógiai szakszolgálat felé, akik a döntést meghozzák. Az óvodapedagógus, aki talán a szülőtől is jobban ismeri a gyermeket tanulási helyzetben félve, súgva, diszkréten javasol(hat). Korábban ez egészen másként volt.
Gyógypedagógusként azon a véleményen vagyok, hogy amíg szükséges és lehetséges, maradhasson a gyermek óvodában. Miért? Azért, mert vannak olyan biológiai, testi, idegrendszeri érési és funkcionális képességek, folyamatok, amelyek túl korai iskolába lépés esetén alkalmatlanná teszik a gyermeket a sikeres iskolai beválásra, vagy legalább is megnehezítik a tanulási folyamatot. Sajnos maga a korai iskolakezdés szül sok későbbi tanulási nehézséget vagy zavart.
A kezek csontosodása sok esetben csak 8 éves korra fejeződik be. Tehát az írás, rajzolás, színezés, az olló és az evőeszközök megfelelő használata eddigre várható el.
A fogváltás és a 6-os őrlő fogak megjelenése szintén a testi érettség jelei. Ám nem biztos, hogy 6 évesen ezek minden gyermeknél elindulnak.
Az olvasás és írás egyik legfontosabb alapja a beszédhangok auditív megkülönböztetése és a szavak hangokra bontása. Saját tapasztalatom szerint sok kisgyermeknél ez a képesség csak 6,5 – 7 éves kor között alakul ki, ha tetszik, „érik meg”.
A gyermekek koncentrált és tudatos figyelme az életkor előrehaladtával nő fokozatosan. A 6 éves gyermekek közül sokan a 10 perces koncentrált figyelemre sem képesek, de a 7-8 éves gyermektől is éppen csak ennyit szabad elvárnunk.
Valamint a legnagyobb kérdés – sajnos az életben ez a legkisebb súlyú –, hogy a gyermek maga mennyire motivált a tanulásra és mennyire igényli még a szabadabb, kötetlenebb játékot.
Mindez csak dióhéjban vázolja a kérdéseket, a továbbiakban részletezni fogom ezeket olyan hétköznapi példákkal, amelyekkel valóban nap mint nap szembesülünk, de megoldásokat kevésbé látunk rájuk. Mert hiába dolgozik mindenki lelkiismeretesen, valahogy a működő elemekből mégsem lesz egy egész.
Nagyvonalakban vázolom, hogy mi mindent kellene tudnia egy kisgyereknek ahhoz, hogy viszonylag könnyen boldoguljon az iskolai élet első évében. A gyermekek egy része természetesen könnyedén veszi az akadályokat, hiszen úgy lép be a tanterembe, hogy az alábbi magasságokat már megugrotta. De sajnos vannak olyan gyerekek, talán egyre több, akik valamiért még nem. Mit is várunk tehát?
Jánosi Ágnes
2008-ban szereztem gyógypedagógus diplomát logopédia és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon. 2010-ben lettem tánc- és drámapedagógus, majd 2011-ben pedagógus szakvizsgát tettem. A kezdetek óta a fő érdeklődési területem az óvodás kor, valamint a korai fejlesztés. Nézeteim szerint komplex egészként kell a gyermekekre és családokra tekintenünk és több szakember bevonásával csapatmunkában kell a problémákat megoldani. 2017-ben végeztem az Alapozó Terápiát terapeuta szinten, majd további terápiákat tanultam az Alapítvány gondozásában. Így az Alapozó Alapozását és a Homloklebeny Terápiát.
Hiszem, hogy a mozgásterápia és a mozgásfejlesztés az alapja az optimális fejlődésnek. A néptánc tanítása az óvodában és az általános iskola alsó tagozatán, de kimondottan 1- 2. osztályban nagyon jó lehetőséget ad arra, hogy bizonyos képességeket, készségeket, melyek az olvasás, írás elsajátításához szükségesek, játékos módon fejlesszen. 2020-ig vezettem óvodás csoportot és jelenleg is tanítok általános iskola 1-2. osztályában testnevelés óra keretében néptáncot. A mozgásterápia kapcsán kezdtem nyitni az idősebb korosztály felé.
Jelenleg gyógypedagógusként dolgozom óvodától 8. osztályig. Hogy közelebb kerüljek a felsős gyerekekhez, Élménytréner lettem, sőt azóta már a módszer oktatója is. Valamint tanulási coachként igyekszem felkészíteni a tanítványaimat egy egész életen át tartó eredményes tanulásra.