X

Üdvözöljük webáruházunkban!

Rendelése leadásához lépjen be felhasználói fiókjába vagy regisztráljon oldalunkra!

Elfelejtettem a jelszavam

Bejelentkezés

Regisztráció

Az iskolaérettséget nem a kor határozza meg

2021. június 04.

Az iskolába lépés, az iskolaválasztás, az iskolaérettség egy igen sokszereplős jelenség. Részese a gyermek, aki megkezdi azt a bizonyos nagybetűs életet. Érintett a szülő, akinek nehéz döntéseket kell meghoznia. Jelen van az óvónő, akinek szerepe sajnos az utóbbi években jelentősen csökkent a döntés tekintetében, de épp ezért munkája talán még inkább felértékelődött. S bizony nagyon is érintett az a tanító, aki várja leendő kis nebulóit.

A résztvevők gyakran egymásra mutogatnak, mindenki azt keresi, hogy kinek kell a gyermeket felkészítenie az iskolára és hogyan. Sokat támadják az óvodapedagógusokat, mert „az óvodában csak játszanak”. Kritika éri a tanító néniket, mert túl nagy elvárásokat támasztanak a kis elsősökkel szemben. Valamint sokszor elhangzik az is, hogy bizonyos dolgokat miért nem tanít meg a szülő. Ugyanakkor ez egy olyan összetett kérdés, amelyben a válaszok nem feketék és nem fehérek, de még csak nem is szürkék, hanem nagyon-nagyon színesek.

Minden résztvevő egyben áldozat és „felelős” is. Sok-sok cikk, írás, bejegyzés foglalkozik ezzel a kérdéssel, leginkább a tudományos oldalával. Én most nagyon is praktikus, hétköznapi helyzeteket, problémákat szeretnék bemutatni. Azokat a résztvevők számára nagyon is frusztráló helyzeteket, melyek létrehozzák az ördögi köröket, s melyek feszültséget szülnek az érintettek között. Az iskolaérettség egy sokat hangoztatott és sokat vitatott kérdés.

Maga a fogalom, ez az elnevezés máris nagyon elgondolkodtató. Érés… Egyszer minden megérik. Az ugyanazon a napon elvetett paradicsomtőről is hónapos különbséggel veszünk le érett, piros paradicsomot. Ha érés, akkor tehát ez egy folyamat. Azaz folyamatosan változik, aki decemberben még „zöld”, az szeptemberre lehet „piros”! Jelenleg a két véglet között minden életkorú gyermek megtalálható egy első osztályban: a már szeptemberben 8 éves és a szeptemberben éppen 6 éves is. És lássuk be, vannak olyan kis 6 évesek, akik gond nélkül veszik az akadályokat, a kezdetektől sikeres az iskolai életük. Míg vannak olyan 8 évesek, akiknek az első lépések is nehézséget okoznak. Tehát azt mindenesetre kijelenthetjük, hogy az iskolaérettséget nem az életkor határozza meg.

 

Jánosi Ágnes

2008-ban szereztem gyógypedagógus diplomát logopédia és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon. 2010-ben lettem tánc- és drámapedagógus, majd 2011-ben pedagógus szakvizsgát tettem. A kezdetek óta a fő érdeklődési területem az óvodás kor, valamint a korai fejlesztés. Nézeteim szerint komplex egészként kell a gyermekekre és családokra tekintenünk és több szakember bevonásával csapatmunkában kell a problémákat megoldani. 2017-ben végeztem az Alapozó Terápiát terapeuta szinten, majd további terápiákat tanultam az Alapítvány gondozásában. Így az Alapozó Alapozását és a Homloklebeny Terápiát.

Hiszem, hogy a mozgásterápia és a mozgásfejlesztés az alapja az optimális fejlődésnek. A néptánc tanítása az óvodában és az általános iskola alsó tagozatán, de kimondottan 1- 2. osztályban nagyon jó lehetőséget ad arra, hogy bizonyos képességeket, készségeket, melyek az olvasás, írás elsajátításához szükségesek, játékos módon fejlesszen. 2020-ig vezettem óvodás csoportot és jelenleg is tanítok általános iskola 1-2. osztályában testnevelés óra keretében néptáncot. A mozgásterápia kapcsán kezdtem nyitni az idősebb korosztály felé.

Jelenleg gyógypedagógusként dolgozom óvodától 8. osztályig. Hogy közelebb kerüljek a felsős gyerekekhez, Élménytréner lettem, sőt azóta már a módszer oktatója is. Valamint tanulási coachként igyekszem felkészíteni a tanítványaimat egy egész életen át tartó eredményes tanulásra.