A diákok szerint megoldható, a tanárok szerint könnyű és diákbarát, valószínűleg két évtized legkönnyebb feladatsora volt. A 2021-ben nappali tagozaton érettségiző diákok 173 napot töltöttek távoktatásban, ezért érthető, hogy az évről évre kicsit változó nehézségi fokú feladatsorok közül az idei vizsgázóknak kicsit könnyebb jutott, ami nem szórja meg nagyon a mezőnyt, és várhatóan többen érnek el 80-90 százalék fölötti teljesítményt.

A szövegértési feladat bázisszövege retorikai tárgyú volt, 1848 híres szónokainak hatásosságáról, rétori nagyságáról szólt. Az ismeretterjesztő szöveg fogalomkincse és tartalma nem okozhatott nehézséget a feldolgozás során. A szöveghez kapcsolódó 11 feladat sem volt bonyolult, mert a feladatok nem irányultak rejtett információkra, nehezen felismerhető összefüggésekre. Az elvárt válaszok sem igényeltek hosszabb kifejtést.

Az érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladat azért volt könnyen megoldható, mert a diákok mindennapi tapasztalataihoz kapcsolódott. Minden diáknak van véleménye arról, hogy a társasjáték vagy a videójáték jó, és az indoklásként megfogalmazandó érvek kifejtése sem okozhatott gondot. 

Rutinfeladat volt az igazgatónak szóló hivatalos levél is természetjáró szakkör indításának tárgykörében.

A műelemző feladat Mikszáth Kálmán Szegény Szűcs Pali szerencséje című novellájának elemzése volt. Mikszáth-novella másfél évtizede nem szerepelt a középszintű vizsgafeladatok között, így akár számíthattak is a szerzőre a diákok. A történetformálás megoldásait, a főszereplő személyiségváltozásait és a cím és a szöveg kapcsolatát kellett értelmezni. Ez a novella sem tartozik a bonyolult, nehezen értelmezhető művek közé, de a vizsgázók egy részének problémát jelentett egyes cselekménymozzanatok értelmezése.

Az összehasonlító elemzés a kevésbé népszerű választható műelemző feladat a diákok körében, mert kidolgozása fejlett analitikus gondolkodást igényel. Ezúttal Arany János Epilógus és Tóth Árpád Gyopár című versében kellett összehasonlítani a jellemző motívumok szerepét, a létösszegzések értékszerkezetét, a lírai alanyok beszédmódjának különbségeit. Mindkét szerző ismert alkotó volt a diákok számára, az Arany-vers a törzsanyag része, mindkét alkotó többször szerepelt az utóbbi évek vizsgafeladataiban. Ezt a feladatot bizonyára azok választották, akik a középiskolai tanulmányok során komolyabb műelemző képességre tettek szert.

Hajas Zsuzsa

Magyar – történelem szakos középiskolai tanár, mesterpedagógus, negyedszázadon keresztül megyei szaktanácsadó. Alkotóként a magyar tanítás megújításának több jelentős programjában vett részt, dolgozott a világbanki szakképzési programban és a kompetencia alapú programcsomagok fejlesztésében. Tucatnyi minősített tankönyvet írt, középiskolásoknak szóló magyar nyelvi tankönyvcsaládja 27 éven keresztül gazdagította a tankönyvpiac kínálatát.

Vizsgafeladatok készítésében nagy feladatírói gyakorlata van, erről több érettségi felkészítő kötet tanúskodik. Az általános és középiskolás korosztály vitakultúrájának fejlesztése céljából hosszú ideje országos vitaversenyek szervezője. Tanári továbbképzések és konferenciák rendszeres előadója. Tanári életpályáját a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2016-ban Toldy Ferenc-díjjal jutalmazta.

Eddig megjelent kiadványai:
https://www.pedellus.hu/termek/helyesirasi-feladatgyujtemeny

https://www.pedellus.hu/termek/keszuljunk-az-erettsegire

https://www.pedellus.hu/termek/magyar-nyelv-9

https://www.pedellus.hu/termek/magyar-nyelv-12

https://www.pedellus.hu/termek/szovegertes-szovegalkotas-11-12

https://www.pedellus.hu/termek/temazaro-feladatlapok-10

https://www.pedellus.hu/termek/temazaro-feladatlapok-10

https://www.pedellus.hu/termek/szovegertes-szovegalkotas-9-10