Üdvözöljük webáruházunkban!
Rendelése leadásához lépjen be felhasználói fiókjába vagy regisztráljon oldalunkra!
Iskolaérettség: mit is kell ma tudnia egy iskolába lépő gyermeknek?
2021. június 11.
Az iskolába lépés, az iskolaválasztás, az iskolaérettség egy igen sokszereplős jelenség. Részese a gyermek, aki megkezdi azt a bizonyos nagybetűs életet. Érintett a szülő, akinek nehéz döntéseket kell meghoznia. Jelen van az óvónő, akinek szerepe sajnos az utóbbi években jelentősen csökkent a döntés tekintetében, de épp ezért munkája talán még inkább felértékelődött. S bizony nagyon is érintett az a tanító, aki várja leendő kis nebulóit. Korábbi cikkünkben az iskolaérettséghez szükséges 3 fontos, sőt elengedhetetlen képességről írtunk.
Érzelmileg is készen kell állniuk erre az egész életen át tartó, de mindenesetre egész életet meghatározó kalandra.
A gyerekek sokszor egyedül kerülnek be az új közösségbe, ismerős, óvodás társ nélkül. Mások már ismernek néhány osztálytársat, míg vannak, akik egész kis baráti közösséggel érkeznek. Az óvodában a pedagógusok próbálják terelgetni a gyerekeket, segítenek a kapcsolatok kialakításában. Az iskolában a tanítóknak erre sokkal kevesebb ideje, tere, lehetősége vagy talán eszköze van, így vannak olyan gyerekek, akik egyedül maradnak.
Sajnos bármennyire okos, felkészült, érett egy gyermek, a tanulási folyamat során át kell esnie kudarcokon is. De vajon erre felkészült-e minden kisgyerek? Mi az a szint, ami még éppen motiváló lesz számára, ami arra sarkallja, hogy szorgalmasabb, figyelmesebb, ügyesebb legyen, s mikor adja fel a harcot? Ennek ellentétes pólusánál a sikert is meg kell tanulni feldolgozni, elfogadni.
S valóban. Vannak olyan gyerekek, akik minderre képesek és sikeres iskolai beválás elé néznek. Azonban sajnos vannak olyan gyerekek, akik nem lesznek sikeresek, akik túl hamar túl sok kudarcot élnek át, és az élethosszig tartó tanulás csupán egy 10-12 évig tartó szükséges rossz lesz az életükben. Az okok feltárása nagyon lényeges és hosszadalmas. Az egyik oldalon ott vannak az egyéni eltérések, a szociokulturális és családi közeg. Sajnos az okok között kell említeni a nem mindig megfelelő színvonalú óvodapedagógiai munkát, s bizony olykor a tanítók sem kellően felkészültek. A tankönyvcsaládok is vetnek fel kérdéseket.
Jánosi Ágnes
2008-ban szereztem gyógypedagógus diplomát logopédia és tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon. 2010-ben lettem tánc- és drámapedagógus, majd 2011-ben pedagógus szakvizsgát tettem. A kezdetek óta a fő érdeklődési területem az óvodás kor, valamint a korai fejlesztés. Nézeteim szerint komplex egészként kell a gyermekekre és családokra tekintenünk és több szakember bevonásával csapatmunkában kell a problémákat megoldani. 2017-ben végeztem az Alapozó Terápiát terapeuta szinten, majd további terápiákat tanultam az Alapítvány gondozásában. Így az Alapozó Alapozását és a Homloklebeny Terápiát.
Hiszem, hogy a mozgásterápia és a mozgásfejlesztés az alapja az optimális fejlődésnek. A néptánc tanítása az óvodában és az általános iskola alsó tagozatán, de kimondottan 1- 2. osztályban nagyon jó lehetőséget ad arra, hogy bizonyos képességeket, készségeket, melyek az olvasás, írás elsajátításához szükségesek, játékos módon fejlesszen. 2020-ig vezettem óvodás csoportot és jelenleg is tanítok általános iskola 1-2. osztályában testnevelés óra keretében néptáncot. A mozgásterápia kapcsán kezdtem nyitni az idősebb korosztály felé.
Jelenleg gyógypedagógusként dolgozom óvodától 8. osztályig. Hogy közelebb kerüljek a felsős gyerekekhez, Élménytréner lettem, sőt azóta már a módszer oktatója is. Valamint tanulási coachként igyekszem felkészíteni a tanítványaimat egy egész életen át tartó eredményes tanulásra.